A köztéri szobrok, emlékművek és egyéb köztéri és utcabútorok a kulturális táj és a települések arculatának fontos díszítőelemei. Másfelől ezek az emlékezés helyei is, amelyek körül különböző megemlékezések, rendezvények kerülnek megszervezésre, ezáltal pedig fontos elemei a nemzeti és felekezeti identitás megőrzésének és kifejezésének.

A Maros mentén a marossárpataki szoborpark tekinthető a legjelentősebb ilyen típusú turisztikai látványosságnak. A szoborpark eredetileg csupán az I. és II. világháborúban elesettek emlékére állított turulmadaras fekete márvány obeliszknek adott helyet. Egy olyan szoborpark létesítésének ötlete, mely a magyar királyok és az erdélyi fejedelmek szobrainak adjon helyet csak 2002-ben fogalmazódott meg a település elöljáróiban, elsősorban Miholcsa József szobrászművész javaslatára. Az első szobor, Szent István mellszobrának felavatására 2002. augusztus 20.-án került sor, s az azóta eltelt időszakban Szent László, magyar király valamint 20 erdélyi fejedelem mellszobrának átadására került sor. A park végső formáját 2012–2014 között nyerte el, amikor egy nagyobb felújítási munkálat keretében a parkot átrendezték, bejáratánál pedig faragott székely kaput emeltek.

Erdőcsinádon Csanád vezérnek, Ajtony kapitányának állítottak bronzból készült szobrot, akitől a település nevét származtatják. Az emlékművet Miholcsa József szobrász készített, és a falu piacterén helyezték el, ahol a település három fő utcája összetalálkozik. Avatására 2014-ben, a Gyöngykoszorú hagyományos folklórfesztivál alkalmával került sor.

Az ugyancsak Miholcsa József szobrász által készített Apafi Mihály erdélyi fejedelem szobrát Nagyernyében, a polgármesteri hivatal épülete elé helyezték el. Annak állít emléket, hogy a fejedelmet a település határában, a Libáncsnak nevezett részen választották fejedelemmé.

Sáromberkén a református egyházközség gróf Teleki Sámuel híres kancellár és könyvtáralapító tiszteletére emelt emlékművet, amelyet a templom északi szomszédságában helyeztek el. Avatására 1994-ben került sor, amikor a település első írásos említésének 675. évfordulóját ünnepelte.

A gernyeszegi református templom kertjében a településről származó gróf Bethlen István emlékműve áll, aki 1921 és 1931 között Magyarország minisztere volt.

A köztérben elhelyezett emlékművek másik kategóriája a világháborúk és szabadságharcok hősi halottai emlékének állított különböző megemlékezési formák, oszlopok, emlékművek. Ezeknél évente megemlékező ünnepségeket tartanak, koszorúzások helyeiként szolgálnak. Ilyen emlékoszlop található a gernyeszegi református templom kertjében, Marosjára központjában, Nagyernyében az egykori felekezeti iskola épülete előtt található kisebb téren, Erdőcsinádon a Református paplak előtti téren, Telekben és Erdőszengyelben az ortodox templom előtt illetve Mezőmajoson az ortodox paplak előtt. Vajdaszentiványon pedig a szovjet katonák emlékére kialakított emlékpark található.

Lévén, hogy többségében magyarok lakta vidék ez a kistérség, igen gyakoriak a hagyományos székely motívumokkal díszített kopjafák, melyek alapvetően a térség etnikai identitását hivatottak kifejezni. Ezzel ellentétben a keresztek, hármaskeresztek viszont a felekezeti hovatartozás kifejezői. Ezek elsősorban a katolikus és ortodox templomok kertjében fordulnak elő, de útkereszteződéseknél is gyakran találkozunk velük. Többségük fából készült és keletkezésük a 20. század elejére tehető, akad közöttük azonban néhány 19. századi eredetű is.