Magyarpéterlaka Felső Maros-mente egyik legjelentősebb zenészközpontja. A faluban a 20. század közepén és második felében több cigányzenekar működött egyszerre, így nem csak Péterlaka, hanem a környező falvak (Felső Maros-mente), valamint Felső Nyárád-mente és az északabbra fekvő Magyaró lakosságának tánczenei igényeit is magas színvonalon tudták kielégíteni.

A térség talán legismertebb eleme ebben a kategóriában a vajdaszentiványi tánc.

A helyi táncrend következő táncokból áll:

Verbunk (1/4=140-150): A táncrend nyitó táncaként szerepelt, de gyakran járták a táncok közbeni szünetekben is rendelésre a zenekar előtt. Két formája ismert: az egyiket, mely kötetlen szerkezetű, szólóban járják, a másikat körben járva csoportosan táncolják. Ez utóbbi már szabályozottabb, kötöttebb. A tánc két fő részből áll: a bevezető vagy pihenő részben körben sétálnak I I I I I ritmusú tapssal kísérve, melyet figurázó és csapásoló rész követ. Ezek a részek egymás után periodikusan vissza-visszatérnek.

Sebes forduló (1/4=112-118): A táncrend kezdő és a többi páros tánca is a forgós, forgatós páros táncok közé tartozik. A sebes forduló motivikájára a zárt fogású páros forgás, a nő kar alatti forgatása jellemző. Maga a tánc a „pihenő” résszel (egyes csárdás) kezdődik, melyet a balra forgó ricálás (értsd: riszálás) követ, mint a forgatások bevezetője. A kar alatti forgatásokhoz a nők legtöbbször kendőt tartanak a kezükben, a férfi kendőnél fogva fordítja meg a párját. Ezután következik egy zárt fogású jobbra történő páros forgás, mely után aztán újra indíthatja a ricálást. A táncok részenként nem hosszúak, viszont gyakran cserélődnek, visszatérnek.

Lassú (1/4=152-180): A lassú szerkezetileg megegyezik a sebes fordulóval: pihenő rész (kettes csárdás), zárt páros forgás jobbra-balra, kar alatti forgatások. Motivikájának ritmusa viszont változik, igazodik a zene lüktetéséhez.

Korcsos (1/4=84-96): A korcsos az ún. Marosszéki forgatós helyi változata, melynek lassúból való zenei átmenete folyamatosan történik, tehát a táncot sem kell megszakítani. Motívumkincse megegyezik a lassúval.

Csárdás (gyors csárdás, 1/4=150-190): A táncrenden belül a csárdás a leggyorsabb tempójú tánc, ha magyarok táncolják a tempója 1/4=150-170 lehet, a cigányok esetében viszont elérheti a 190-es tempót is. A korcsos lezárása után újraindítják a zenét a csárdással. A tánc felépítése és motívumai szintén megegyeznek a lassúval. Ritkán, de kibővülhet külön táncolással is, melynek figurái apró cifra változatok lehetnek, vagy akár a verbunk figuráit is alkalmazhatják.

A Batukát (1/4=120-142) a románok táncolták (bâtuta), de idővel átcserélődött a magyarok által járt táncokra. Motivikailag és szerkezetileg is megegyezik a sebes fordulóval.