Az utóbbi negyedszázad során számos településen éves ismétlődéssel vagy alkalmanként szervezésre kerül egy-egy folklórfesztivál, falunap vagy egyéb hasonló esemény. Ezen rendezvények hasonló minták, forgatókönyv szerint zajlanak: népviseletbe öltözött fiatalok vonulnak fel a település központjában (esetenként huszárkísérettel), népdalénekesek és néptánccsoportok lépnek fel, gulyásfőző versenyre kerül sor, délelőtt gyerekprogramokat szerveznek, esténként pedig könnyűzenei koncertekre kerül sor.
A kistérség legfontosabb rendezvényei a következők:
A Vajdszentiványi néptánctábort 18 éve szervezi a helyi kulturális egyesület és magyarországi, zalai partnerük. A tábor fő célja a vajdaszentiványi táncok és népzene megismertetése, de a szomszédos települések táncrendjét (a marossárpataki, körtvélyfáji, paniti, mezőmadarasi) is ismertetik az oktatók. Emellett népviselet-készítő műhely, kézműves sátor és egyéb szabadidős tevékenységek zajlanak, esténként néptáncbemutatóra és tábortűz gyújtására is sor kerül. A tábor folklórfesztivállal zárul, melyen a megye több néptánccsoportja is fellépik.
Az erdőcsinádi Gyöngykoszorú népzene- és néptánc-találkozó 1990-től évente megszervezésre kerül, a református egyház, a Marosszék Kulturális Egyesület és az EMKE Maros megyei fiókja szervezésében. A rendezvény a hagyományos népviseletek díszszemléjével veszi kezdetét, majd a meghívott néptánccsoportok műsorának bemutatására kerül sor. Évente átlagosan 15-20 csoport lép fel az erdőcsinádi kultúrotthon színpadán, közel 500 néptáncos ropja a táncot.
A marossárpataki néptánc- és huszárfesztivált az 1848-as forradalom egyik, Marossárpatak határában zajlott csatája emlékére szervezik. A fesztivál helyszíne a község központjában levő szoborpark mögött található nagyobb tér, de a huszárok lófuttatására, a fogathajtásra, valamint a különböző sportrendezvényekre a település sportpályáján kerül sor. A fesztivál színpadán különböző Maros megyei néptánccsoportok lépnek fel, este könnyűzenei koncertre és tűzijátékra kerül sor. A rendezvényről nem hiányozhat a gulyásfőzés valamint a hagyományos termékek vására sem. Külön színfoltja a rendezvénynek a helyi kézműves pálinkafőző standja, ahol különböző helyi (vadcseresznye, áfonya, kökény stb.) pálinkaspecialitásokat lehet megkóstolni.
A marosjárai szilvaízfőző fesztivált kezdetben a magyarországi testvértelepülés segítségével kezdték el szervezni. Mára a rendezvényről nem hiányoznak a szűkebb régió néptánccsoportjai és népdalénekesei, valamint amatőr színjátszó csoportjai sem. Esténként zajlik az üstben megfőzött szilvaíz versenye-zsűrizése, valamint a díszvacsora, ahol a szilvaíz mellett egyéb hagyományos étkek is asztalra kerülnek. A rendezvényt koncert és utcai bál zárja.
Gernyeszegi Kastélynapokat 2010-től szervez a Teleki család. A rendezvény alkalmával nemcsak a kastélyt és az azt körülvevő díszparkot lehet ingyenesen meglátogatni, de a kastély egykori életmódját bemutató kiállításokat, dokumentumfilmeket és rövidebb színielőadások lehet megtekinteni. Emellett klasszikus zene előadások és irodalmi estek is zajlanak az egynapos rendezvényen.
Számos településen szerveznek falunapokat. A legemlékezetesebb falunapok, nyári fesztiválokat Gernyeszegen, Nagyernyében, Sáromberkén, Körtvélyfáján, illetve Pókában zajlanak. A Sáromberki falunapoknak évekig érdekes színfoltja, központi eleme volt a fehér gólya, ugyanis Romániában itt él a legtöbb fehér gólya. A települést emiatt gyakran gólyafaluként is emlegetik. A rendezvénynek így kiemelt környezetvédelmi jellege is volt.
Több településen, ahol a római katolikus vagy ortodox templom is van, a templom védőszentjének napján búcsús ünnepséget szerveznek. A kistérség legismertebb búcsúja a székelykáli Sarlós Boldogasszony tiszteletére szervezett búcsú, amelyre minden évben, júliusban kerül sor.
Egyéb kulturális, vagy hagyományőrző rendezvények: szüreti bál, karácsonyi vagy húsvéti kosaras bál. Marossárpatakon emellett huszárbált, illetve évente több nótaestet is szerveznek.