Category: Templomok

A falusi települési térstruktúrában a templom és a templomkert, mint komplex funkciókkal rendelkező térszerkezet a közösség kollektív identitását, valláserkölcsét, gazdasági aspirációit, nemzeti érzelmeit kifejező szimbolikus cselekvések, tárgyak és feliratok gyűjtőmedencéje. A templom ősidők óta a települések térbeli tagolásának legfontosabb eleme, kiindulópontja. A templomnak a keresztény tanok szerint égi modellje, transzcendentális előképe van. Éppen ezért a templom szent hely, mely a világot minduntalan megszenteli, mert azt egyszerre átfogja és képviseli. Vidéki környezetben a templom, mint a település legmagasabb épülete, messze kimagaslik a többi épület közül. A templom(torony) tehát „térbeli felkiáltójel”, és mint ilyen a tértagolás szempontjából fontos koordináló és orientáló szerepe van.

A kistérségben, lévén, hogy több etnikum és vallás él egymás mellett, majdnem minden településen két-három felekezet temploma található meg.

Református templom

1783–1789 között, Szutsáki Ferenc és második felesége, Kabos Klára adományaiból épült műemlék épület. Az építési munkálatokat először Schmidt Pálra bízták, de mivel a neves mester egy kincstári megrendelése miatt csak keveset dolgozott az épületen, végül Türk Antal, a korszak szintén neves építésze végezte el. A templom homlokzata íves-pilléres, stukkóval díszített portikusszal bővített, tornyát ión fejezetes pilaszterek szegélyezik. A berendezés legékesebb tartozéka a 34 darab művészi kivitelű, juhar és hársfa betétes, gazdagon faragott ülőpad, melyeket nagyercsei Balogh Mihály készített. A templom orgonáját Binder Sámuel segesvári orgonamester készítette 1847-ben, toronyóráját a Réthy család adományozta 1820 körül, azonban ez az idő múlásával tönkrement, ezért 1911-ben Mihály Elek és neje új toronyórát adományozott az egyházközségnek. A szószék, melyet Sípos Dávid készített, még a régi templom berendezéséből maradt meg.

logologologologologologo